17.fejezet ~ Vallomás

Sziasztok!

Szomorúan tapasztaltam, hogy nem igazán nyerte el a tetszéseteket a fejezet😔 Biztosan közrejátszik az is, hogy ritkán frissítek, de egyszerűen nincs időm rá😢 A 10-i hétvégén azért nem írtam, mert szombaton délelőtt tablófotózásra mentem, este pedig szalagavatóztam... Kavarogtak a gondolataim, kicsit izgultam is, de minden flottul ment😊 Térjünk vissza a történethez😀 Ezúton is köszönöm BellaLili segítségét és az 1 kommentárt BezTina-nak💗  Januártól gőzerővel készülök az érettségire, szóval biztosan lesznek ennél is nagyobb kihagyások😔 Előre is elnézéseteket kérem😔 Bocsánat a rövidségért is😔 További jó pihenést és kellemes ünnepeket kívánok💓😍! Pusszpáá evribádii,
Macy

Photograph

Szokatlan volt a csend, ami fogadott minket. Az egész lakást a frissen mosott terítők, függönyök és a bútorápoló illata töltötte be. Miután megváltam a cipőmtől, a konyhába siettem. Két üzenet várakozott a pulton; az egyik Melissa-tól, a másik Bellától. Húgom egy ismerősével tölti az estét, a fiatal házvezetőnő pedig arról adott rövid tájékoztatást, hogy alaposan kitakarított, mosott és főzött vacsorát. Egy kancsó gyümölcstea is várakozott ránk, ami mosolyt csalt az arcomra. Egy bögrét előkerítve öntöttem a hűsítő nedűből, majd a mikróban melegítve rajta egy picit leültem az asztalhoz. Zayn a kanapén ülve figyelte mozdulataimat. Fejemmel az előttem levő székre böktem, hogy inkább ott kényelmesedjen el s ne a nappaliban.
Jó néhány percig csak méregettük a másikat. Alsó ajkam rágcsálva forgattam a bögrét, melynek tartalma már majdnem elfogyott.
- Minden embernek vannak titkai. Ez teljesen természetes, szerintem. Felesleges mindenféle gondolatot megosztani a másikkal - törte meg hirtelen a csendet a maffiavezér, miközben kigombolta az ingét. Oldalra döntöttem a fejem. Hangos sóhajtást követően folytatta mondandóját. - Utólag belátom, szólnom kellett volna a srácokról, akik a boltnál őrködtek. Szerettelek volna biztonságban tudni, ennyi az egész. Kitudja, az a mocsok mikor akar lecsapni.
- Értékelem, hogy vigyázni akarsz rám. Tényleg. Mégis örültem volna, ha legalább azt elmondod, hogy felforgatták a lakásom. Magasról tettem volna arra, ha elvisznek egy-két dolgot... Miért vagy bizalmatlan irántam?
- Nem vagyok bizalmatlan - rázta meg hevesen a fejét, én pedig felvontam a szemöldököm. - Tényleg? Biztos vagy benne? Mert én nem úgy érzem.
- Tisztában vagyok vele, hogy vannak elvárásaid. Igyekszem betartani azt, amelyiket tudom - mondta fáradtan, laposakat pislogva. Bólintottam egyet, majd töltöttem a bögrémbe a teából. Gondolataimat megosztva fordultam a milliárdos felé, aki kis híján elaludt az asztalnál. - Egyezzünk meg valamiben. Nem kell mindent elmondanod, csak azt, ami rám is tartozik. Ha nem megy, akkor intsünk búcsút egymásnak. Rendben?
- Miért fenyegetőzöl állandóan azzal, hogy elhagysz? Egyszerre szomorít el és dühít fel, hogy játszi könnyedséggel ismételed önmagad. Bele se gondolsz, én mit érzek? - jött oda hozzám s vette ki a kezemből a bögrét. A fáradtság pillanatok alatt tovatűnt, tekintete határozottá vált. - Még sosem mondtam ezt senkinek sem a családomon kívül... Szeretlek, Sandra Olsson.
Ajkaim elnyíltak, szemeim kikerekedtek. Azt hittem, rosszul hallok. Nem, tisztán és érthetően mondta. Ez a három szó úgy hagyta el a száját, mintha egy imát rebegett volna. Fülig vörösödve lehajtottam a fejem.
- Ha nem állsz készen rá, hogy kimond te is, én tudok várni - csókolt homlokon, aztán szorosan magához húzott. Aprót bólintva mellkasába fúrtam arcom, miközben farzsebébe csúsztattam a kezem. Egy ideig csendben öleltük egymást, Zayn-nek azonban még volt mondanivalója. Lehunyt szemmel hallgattam rekedtes baritonját. - Komolyan gondoltam, amit mondtam. Nem azért vallottam szerelmet, hogy félretegyük a vitát.
- Ne aggódj, ilyesmi meg sem fordult a fejemben - nyomtam egy puszit a mellkasára. Romantikus pillanatunkat a maffiavezér ásítása szakította meg. Kuncogva elhúzódtam tőle. - Pihenj le, oké? Hosszú napod volt.
- Az biztos. A harmadik megbeszélés után majdnem elaludtam a székemben. A kávé sem segített... A jelenléted viszont felébresztett kicsit - lopott egy csókot s elindult a lépcső felé. Mielőtt eltűnt volna az emeleten, álmosan rám mosolygott. - Ne lakj jól Melissa főztjével, mert később vacsorázni viszlek!

***

Miután ettem pár falatot a házvezetőnő isteni menüjéből, Zayn dolgozószobájában nézelődve ütöttem el az időt, míg a milliárdos békésen aludt a hálóban. Tisztában voltam vele, hogy ez a helység tiltott zóna a számomra, de nem érdekelt, mit fogok a maffiavezértől kapni azért, amiért betettem ide a lábam. A könyvek és egyéb kéziratok között néhány fényképalbumra is rábukkantam, melyek évszám szerint sorakoztak a polcokon. Kíváncsian emeltem el egyet s ültem az íróasztal mögé, majd felkapcsoltam a szitakötőkkel tarkított lámpát. Keserédes mosoly kúszott arcomra, ahogy megláttam a képeket. A legtöbbön Zayn a lánytestvérei körében szerepelt, az album utolsó lapjain viszont láthattam a szüleiket is. Az édesanyja gyönyörű asszony volt; kár, hogy nem ismerhettem meg személyesen.

Alsó ajkamba harapva raktam vissza a helyére az albumot, aztán vettem magamhoz egy másikat. Ijedten kaptam tekintetem a szőnyegre, ahová egy kisebb méretű kép pottyant ki a vaskos gyűjteményből. Forgott velem a világ, amikor megfordítottam a fotót. Ezt nem hiszem el! Mégis mióta követi nyomon az életem? Felháborító!

- Gondolhattam volna, hogy itt talállak - sóhajt fel a kép tulajdonosa, majd odajött hozzám s hátulról magához vont. Állát megtámasztva a vállamon lehelt egy csókot a fülem mögé. - Tudom, tudom. Kíváncsi vagy, hogy került hozzám ez a fotó. 

- A fejembe látsz - mormoltam unottan, miközben visszatettem a többé emlék közé a rólam készült képet. Egy pillanattal később már a fotelben ültünk. Zayn ujjai a hasamon zongoráztak. - Amikor Bella a családunk részévé vált, anyu összegyűjtötte a cuccait. A szüleidről készült kép nála maradt, ezt viszont titokban elkoboztam. Már akkor tudtam, hogy az enyém leszel.

Elmosolyodtam. Bármennyire is bosszantott a dolog, mégis aranyosnak találtam. Puha ajkai finoman feltérképezték a nyakam, majd az arcom s végül a szám. Ráérősen ízlelgettük a másikat, miközben kigomboltam a milliárdos ingét.

- A vacsoráról se feledkezz meg, kicsim. A desszertet később kapod meg. Feltéve, ha szeretnéd - húzódott el, aztán rám kacsintott. Lángoló arccal simítottam végig tetovált mellkasán, Zayn pedig az államnál fogva felemelte a fejem. - Gyere, készülődjünk! Mit szólnál, ha készítenék egy forró fürdőt és elmerülnénk a habok között?

- Jól hangzik - nyomtam egy puszit az arcára, miközben feltápászkodtam az öléből s felé nyújtottam a kezem. Miután a fekete szépfiú kulcsra zárta a dolgozója ajtaját, a fürdőbe siettünk. Amíg a kád megtelt vízzel, kiválasztottam a ruhámat a vacsorához. Zayn elismerően hümmögött, mikor megmutattam neki. - Szexi... Túlságosan is. Nem szeretnél valami térd alá eső ruhát választani?
- A tiéd vagyok, emlékszel? Senki se csaphat le a kezedről - váltam meg a fehérneműmtől és ültem bele a habbal teli kádba. A milliárdos szem forgatva csatlakozott hozzám; karjait szorosan körém fonva vont a mellkasára. Kezeit a melleimre simította, majd masszírozni kezdte őket. Lehunyt szemmel felsóhajtottam. - Ha nem kaphatom meg a desszertet a vacsora előtt, akkor te sem. Vagy igen?
- Előétel is szerepel a menüben - vándorolt egyik keze a lábaim közé. Fejemet a nyakhajlatába fúrva nyögtem egy jókorát, amibe beleremegett az egész testem. - Egy kívánatos, gyönyörű előétel.
Egy óra múlva kissé kábultan és felizgulva ültem be az autóba. Zayn mindvégig a kézfejem cirógatta s a nyakam halmozta el puszikkal. Arcomon tükörtojást lehetett volna sütni, úgy égett. Alsó ajkamba harapva simultam a férfi jobbjának, aki szabad karját a derekam köré kulcsolva lehelt egy csókot a halántékomra. Hosszú esténk lesz.

16.fejezet ~ Felbolygatott élet

 Sziasztok!
Sikerült megszülni a fejezetet, melyen elég régóta kotlottam már 😀😅 Hálás köszönetem a türelmetekért, illetve BellaLili-nek, aki az elfoglaltságai ellenére szakít időt arra, hogy segítsen az írásban 💓 Köszönöm továbbá a 3 kommentárt - Tiny Destiny, BezTina és RS 💖 -, a 9 pipát és a 15.000 megtekintést 💕! A következő fejezet érkezésének időpontját homály övezi, nagyon sűrű lesz ez a hónapom 😔 Igyekszem azért, de nem ígérek semmit 😊 További jó éjszakát, kitartást a héthez és kellemes hétvégét kívánok 💝! Pusszpáá evribádii,
Macy

It's Gonna Be Me

Reggel kis híján lefordultam az ágyról, amikor meghallottam a telefonom idegesítő s folyamatos rezgését. Zayn-t nem felkeltve robogtam a fürdőszobába, hogy rövid idő alatt elfogadható külsőt varázsoljak magamnak.
Alig negyed órát vett igénybe szalonképessé válásom, pedig hajat is mostam. Félszáraz tincseimet oldalfonatba igazítottam, majd összehajtogattam a pizsamámat és amilyen halkan csak tudtam, a gardróbba siettem. Gondolkodás nélkül magamhoz vettem egy pólót, egy pulóvert, egy farmert és egy pár tornacipőt. A fehérneműszett megszerzése már nehezebb feladat volt. Az eddig mélyen szundikáló milliárdos sűrűn pislogva ült fel az ágyban. Egy nagy ásítás közepette lerúgta magáról a takarót, aztán odacsoszogott hozzám. Karjait szorosan körém fonta és egy reggeli csókkal is megajándékozott.
- Muszáj bemenned dolgozni? - dünnyögte nyakhajlatomba, miközben kibontotta a laza csomót a testemet takaró törülközőn. Lassan végigsimított az oldalamon; keze a fenekemen állapodott meg. Aprót bólintottam, mire szomorúan felsóhajtott. - Akkor kénytelen vagyok én is benézni az irodába. Elvigyelek a drogériába?
- Nem kell, Emily jön értem - húzódtam a férfitől, majd felöltöztem s készítettem egy szolid sminket. Zayn a mosdónak dőlve figyelte mozdulataimat, ami egyszerre mosolyogtatott meg és hozott zavarba. Utolsó simításként fújtam egy keveset a kedvenc parfümömből, aztán megcirógattam a maffiavezér arcát és egy csókot leheltem a szájára. Viszonozni szerette volna, ám csak egy arcra puszi lett belőle. - Délután találkozunk!
Válasz gyanánt biccentett egyet, majd megvált az alsójától és beállt a zuhanykabinba. Órákig tudtam volna nézni, ahogy a vízcseppek versenyt futnak egymással tökéletes testén, de sajnos nem tehettem. Em valósággal ráfeküdt a dudára. Fejemet csóválva vállamra dobtam a táskám és futólépésben lerongyoltam a nappaliba. A lépcsőaljban lecövekeltem. Egy velem talán egykorú, szőke hajú lány egyensúlyozott a felmosóvödörrel s néhány tisztítóvegyszerrel. Amikor észrevett, melegen elmosolyodott és lepakolt a szőnyegre.
- Jó reggelt, Sandy! Melissa vagyok, Zayn bejárónője - mutatkozott be kedvesen, egyik kezét felém nyújtva. Még mindig meglepetten kezet ráztam a lánnyal, aki alaposan végigmért. - Scar és a főnök nem túlzott, mikor azt mondták, hogy gyönyörű vagy.
- Öhm... Köszönöm. Ne haragudj, most mennem kell. Elkésem a munkából. Biztosan találkozunk még, szia! - kerestem a kifogásokat, miközben azon gondolkodtam, Melissa honnan ismeri Scarlett-t. Hatalmas kő esett le a szívemről, mikor megláttam legjobb barátnőm Volkswagen Bogarát. Miután beültem az autóba, Emily egy csontropogtató ölelésben részesített. - Ha Zayn nem hív fel tegnap, mind a tíz körmöm tövig lerágom az idegességtől. Kerestelek a lakásnál, de azt mondta a gondnok, hogy reggel óta színedet sem látta.
- Sajnálom. Tudom, szólnom kellett volna, de közbejött ez-az - kötöttem be magam, miközben magyarázkodtam. Miután kifordultunk az utcából, Em a kezembe nyomta a kedvenc kávémat, ami hátsóülésen pihent egy papírtasakban. Hálásan elmosolyodtam. - Imába foglalom a neved, amiért gondoskodsz rólam.
Kuncogva legyintett egyet, majd bekapcsolta a rádiót s elkezdett énekelni az előadóval. A fülemre tapasztottam kezeimet, mire felmordult és átváltott dudorászásba. Megráztam a fejem. Legjobb barátnőmet nagyon hamis hanggal áldotta meg az ég, így amikor dalra fakad, valahonnan elő kell keríteni a füldugót. Viccet félretéve, a környezete nem igazán díjazza, ha énekelhetnékje támad. Velem is hasonló a helyzet, ezért maradtam a dúdolásnál.
- Csak este kell bemennem a cukrászdába. Egy esküvői tortát fejezünk be a csapattal. Hazavigyelek munka után? - parkolt le a drogéria előtt kialakított parkolóba. Fejemmel nemet intettem. - Nem akarlak kihasználni. Biztosan van más dolgod is, minthogy engem vigyél ide-oda. Amúgy is, össze akarok szedni néhány dolgot, mielőtt visszamegyek a Malik-házhoz.
- Ó, értem. Holnap azért elhozhatlak, nem? Esetleg beülhetnénk kajálni is valahová. Hiányoznak a csajos napok - jegyezte meg szomorúan, én pedig lebiggyesztett szájjal magamhoz öleltem barátnőmet. - A holnapi napom csakis a tiéd lesz, rendben?
Emily szélesen vigyorra húzva száját biccentett egy nagyot, aztán elköszöntünk egymástól s nyitás előtt néhány perccel már a polcok között masíroztam, ellenőrizve az áru mennyiségét.

***

Zárás előtt néhány órával tűnt fel, hogy két fickó járkált fel s alá az üzlet előtt. Talpig feketében rótták a köröket, számomra érthetetlenül. Néha megálltak, de csak pár pillanatra. Összevont szemöldökkel felmostam, majd rendet raktam a raktárban és megváltam a fehér köpenyemtől. Miután lezártam a kasszát, összeszedtem a cuccaimat és elhagytam a drogériát. Felvont szemöldökkel cövekeltem le a bejáratnál, amikor felismertem az ébenfekete Volvo-t és Zayn sofőrét, aki az autónak dőlve beszélgetett a két férfival. Elég volt néhány elkapott mondatfoszlány, hogy felmenjen bennem a pumpa. Táskámat a vállamra csapva trappoltam a kocsihoz.
- Most azonnal vigyen a lakásomhoz! - erőltettem némi nyugalmat a hangomba, de tisztában voltam vele, hogy nem sikerült. Dühös voltam. Mérhetetlenül dühös. A sofőr elrugaszkodott a Volvo oldalától s leporolta a nadrágját. - Sajnálom, Miss Olsson, de nem tehetem.
- Pedig kénytelen lesz, vagy én ülök a volán mögé. Nincs jogosítványom, szóval... - nyitottam ki az anyósülés felőli ajtót és fejemmel az bőrülés felé böktem. - Na?
- Nem teszem zsebre, amit Mr Malik-tól fogok kapni - mormolta, de teljesítette a kérésem. Negyed óra múlva már a tömbháznál voltunk. A liftet mellőzve, kettesével szedve a lépcsőfokokat igyekeztem a lakásomhoz. Noha az ajtó zárva volt, a bent lévő káosz arról árulkodott, hogy járt itt valaki. A hálószobám teljesen fel volt forgatva; a fehérneműim szétdobálva hevertek a földön, a pólóimmal és a nadrágjaimmal együtt. Remegő kézzel kapkodtam össze néhány ruhadarabot egy kisebb utazótáskába, melynek neszesszeres rekeszébe gyűjtöttem a fürdőszobában tartott dolgaim. Amint végeztem, utoljára körbenéztem a helységben. Egy aprócska cetlire lettem figyelmes, amit nekem és Zayn-nek címeztek.

„Ez csak egy aprócska figyelmeztetés. A következő alkalommal nem lesz ilyen pitiáner lakásfelforgatás. Szenvedni fogsz, Malik!”

A hideg futkosott a hátamon; forgott velem a világ. Könnyeimmel küszködve, ajkaimat összepréselve gyűrtem össze a papírdarabkát, majd a táskáimat felkapva tárcsáztam Zayn-t. Sietősen szólt a készülékbe.
- Tárgyaláson vagyok, valami baj van? - sutyorgást s rosszalló morgást fedeztem fel a háttérből. Megforgattam a szemem. - Elfelejtettél beavatni, hogy a megölt fickó fia felforgatta a lakásom. Egy üzenetet is hagyott, amiben nem éppen a jókívánságait írta le. Kezdem unni, hogy folyamatosan felrúgod a megállapodásunk.
- Ezt ne most beszéljük meg, kérlek! Nemsokára hazamegyek és elmondok mindent, jó? - hümmögve egy sort kinyomtam a telefont, aztán a cuccaimat a csomagtartóba dobva beültem a sofőr mellé. - Beszélnem kell a főnökével, személyesen. Elvinne az irodájához?
- Van más választásom? - sóhajtott fel, miközben elindultunk. Egyikünk sem szólalt meg egész úton, aminek kifejezetten örültem. Csak és kizárólag a maffiavezérrel voltam hajlandó beszélni. Fél óra múlva egy hatalmas épület előtt találtam magam. A sofőr rám sem hederítve bekapcsolta a rádiót. Miután megvált a zakójától, felém sandított. - Remélem, megemlíti, hogy nem önszántamból hoztam ide magát.
- Ne aggódjon, nem keverem bajba! - mosolyogtam rá haloványan, amit viszonzott. Napszemüvegemet az arcom elé csúsztatva robogtam a recepcióhoz, ahol egy nálam egy-két évvel idősebb lány gépelt szorgosan. Unottan felemelte a fejét, amikor észrevett. - Helló! Zayn Malik-t keresem. Megtudnád mondani, merre találom?
- Mr Malik tárgyaláson van, olyankor tilos zavarnom. Esetleg átadhatok egy üzenetet? - hevesen megráztam a fejem és erélyesen a pultra csaptam. A csaj összerezzent. - Nem vagyok jó kedvemben... Bökd ki szépen, hol tárgyal Zayn!
- Második emelet, harmadik ajtó - suttogta megszeppenve, ám mikor a lifthez értem, bátrabbá vált. Megjegyzése hallatán horkantottam egyet. Egyesek mit meg nem engednek maguknak. - Hisztis ribanc...
Az adott emeletre és ajtóhoz érve sóhajtottam egy nagyot, majd benyitottam az iroda helységbe. A tárgyalópartnerek már indulófélben voltak; egy részem örült, hogy nem rontottam be a tárgyalás közepén. A milliárdos elkerekedett szemekkel meredt rám, amikor utat törtem a sok öltönyös között. Szemüvegem a fejem tetejére toltam és megvártam, míg az aktatáskás férfiak elhagyják a szobát.
- Legközelebb megemlíthetnéd, hogy őrzővédő szolgálatot állítasz a sarkamba. Oké, ez kis probléma a felbolygatott lakásomhoz képest, amiről szintén elfelejtettél szólni... Értem én, hogy meg akarsz védeni... De, ha már rólam van szó, jogom van tudni mindezekről, nem? - tártam szét tanácstalanul a karjaimat. Zayn nem szólt semmit, csak lazított a nyakkendőjén és beletúrt a hajába. Megráztam a fejem. - Így nem fog működni közöttünk, ha szervezkedsz a hátam mögött és eltitkolsz olyan dolgokat, amiről jogom van tudni. Belegondoltál egyszer is, hogy mennyire rosszul érzem magam ezek miatt?
- Mondtam, hogy otthon mindent megbeszélünk. Minek kellett idejönnöd? Kiharcoltad a sofőrömnél, igaz? Csak akkor jött volna ide, ha kérem. Csapnivaló manipulátor vagy - morogta cseppet sem kedvesen, miközben megkerült s töltött magának egy pohár vizet. Rezzenéstelen arccal néztem végig, ahogy eltünteti a hűsítő nedűt, aztán kíméletlenül az asztalhoz csapta a poharat. Arrébb ugrottam egy kicsit, mire Zayn rám emelte tekintetét. - A francba is, Sandy! Nem akarlak elveszíteni! Fontos vagy a számomra, érted? Még sosem éreztem ilyet és ez frusztrál. Nagyon is.
Zavartan pislogva bólintottam egyet, a maffiavezér pedig odajött hozzám és szorosan magához húzott. Kezeit a fenekemre simítva tapadt ajkaimra, amit eleinte nem óhajtottam viszonozni. A csókjaival nem fog lekenyerezni. A mérgem nem száll el egyik pillanatról a másikra. Elegem van, hogy sosem beszéljük meg rendesen a problémáinkat.
- Nem engedem, hogy a bugyimba mássz! Nem játsszuk el még egyszer ezt. Meg kell beszélnünk a dolgokat - léptem hátra komoly arckifejezéssel, karjaimat pedig összefontam a mellkasom előtt. - Intézd el, amit még kell és menjünk haza. Nem szeretném sokáig húzni-halasztani a problémáink elrendezését.
- Teljesen beindít, amikor ilyen komoly és kimért vagy - nyögte elhaló hangon, miközben összepakolta a cuccait. Miután visszavette a zakóját, összekulcsolta ujjainkat és elhagytuk az irodát. A recepciós csaj csillogó szemekkel köszönt főnökétől, míg én egy lenéző pillantást kaptam. Egy gúnyos grimasz kíséretében odavakkantottam egy viszlát féleséget, amit hasonlóképp viszonzott. Zayn a fejét csóválva csókolt halántékon. - Ha nem lettem volna itt, nekiugrottatok volna egymásnak... Vagy tévedek?
Bólintottam egy nagyot, a milliárdos pedig nevetve kinyitotta előttem az autó hátsóülésének ajtaját. A sofőr egyből ránk kapta tekintetét a visszapillantóban. Mélykék szemei az enyémet keresték. Alig észrevehetően elmosolyodtam, amitől megnyugodva sóhajtott egyet. Amint bekötöttük magunkat, lassacskán elindultunk a Malik-lakhoz. Az egyik felem félt, a másik nyugodtan várakozott. Ennél rosszabb már nem lehet a helyzet... Legalábbis reménykedem benne, hogy nem.